4. Honnan jönnek a gondolatok?¶
A kérdés az: honnan származik a gondolat, vagy ki „hozza létre” azt? Ennek a kérdésnek is abszolút információk alapján jártam utána, mert nem akartam, hogy szubjektív nézőpont vezéreljen.
Az emberi szervezet egy abszolút struktúra, amelyből sok mindent meg lehet tanulni. Ahogyan például egy táblagép is sok alkatrészből áll, úgy a szervezet is sok, egymással összekapcsolt szervből áll. Ezek összetett kölcsönhatásban működnek. Valahol a szervezet minden szervét irányítani és szabályozni kell. Tehát kell lennie egy központnak, amely mindegyiket összeköti. Tudjuk, hogy az agykéreg alkotja ezt a központot, az egész szervezet kapcsolódási pontját. Az agykéregben foglaltuk össze az egész emberi lényt. Itt kapcsolódik össze az összes „vezeték” idegpályák formájában, amelyek az emberi testet irányítják.
Ezért a következő lépésben közelebbről megvizsgáljuk az agy szerkezetét. A nagyagy két féltekéből, azaz agyféltekéből áll. E két félteke agykérge nem kapcsolódik egymáshoz, így középen egy bemetszést lehet végezni anélkül, hogy az agykérget átvágnánk. Bár a mögöttes struktúrák elpusztulnának, de az agykéreg egészben maradna. Ez fontos pont abban a kérdésben, hogy miért vannak egyoldalú fizikai betegségeink.1
A külső kéreg egy hullámos, mindössze 4-5 mm vastagságú réteg. Több milliárd idegsejtből, más néven neuronokból áll. Ezek vezetőkábelként működnek, amelyek az agykéregből a testbe nyúlnak. Ily módon az egész test az agykéregben egyesül. Minden, ami a testben történik, az agykéregben kezdődik. Innen az idegpályák az agy központjába, az úgynevezett limbikus rendszerbe vezetnek. Ezután szétválnak, jobbról balra és fordítva, majd az egész testben végigfutnak.
Minden fizikai működés egy elektromos impulzussal kezdődik az agykéregben, amely minden további lépést elindít a testben. Az egyes idegpályák egymástól elszigeteltek, csak így juthat el az áram a megfelelő helyre a testben, és mozgathatja például pontosan a kisujjat. Ez az elektromos impulzus eléri a limbikus rendszert. Ott az impulzus egy kezdeti kémiai reakcióhoz vezet, amely azonnal visszajelez az agykéregbe – ezt nevezzük érzelemnek. Ez a jel az első visszajelzés arról, hogy az elektromos impulzus, vagy áram hogyan hat a testemre, hogy megfelelő-e a testnek – örülök-e valaminek vagy sem.
Honnan származnak a gondolatok? Az agyban, például az agykéregben, vagy inkább a limbikus rendszerben keletkeznek? Vagy az agyon kívülről, illetve az agykéregből származnak? A természet törvénye ismét segít nekünk a válasz megtalálásában.
A hagyományos orvoslás azt állítja (leegyszerűsítve), hogy a gondolatok az agykéreg idegsejtjeinek szinapszisai között keletkeznek.2 Az agyhullámok és a kémia kölcsönhatásba lépnének, és egy ilyen folyamat során például egy gondolat keletkezne. De több milliárd idegsejt van, melyiküknek van gondolatokat irányító funkciója? Melyik hozza meg a végső döntést? Kell lennie valahol egy felettes pontnak, legalábbis egyfajta kiindulópontnak, egy technikai eszközhöz hasonlóan.
Ezért feltevődik a kérdés: Tud-e az agy önmagáért gondolkodni? Ahhoz, hogy ezt a kérdést biztosan megválaszolhassuk, meg kell vizsgálnunk, miből áll az agy. Mint minden ismert anyag, ez is atomokból áll. A periódusos rendszer különböző elemeinek atomjaiból álló molekulák reakcióba léphetnek egymással, és sokat tudunk az ezután lejátszódó kémiai reakciók folyamatairól.
Ezek a reakciók
- csak külső tényezőktől függően fordulhatnak elő,
- nem történhetnek véletlenül, mert a reakciók előfeltételei és lehetséges kimenetelei mindig előre meghatározottak, és
- a kémia képes energiát és információt felvenni, tárolni és továbbítani.
A kémiai reakciókat a természet törvényei atomi szinten határozzák meg; mindig ugyanúgy zajlanak le. Csak így lehet például cementet előállítani, amely megfeleljen bizonyos előírásoknak. Tudjuk, hogy annak köszönhetően használhatunk elektronikus eszközöket, hogy fizikai elemek és kémiai folyamatok képesek az információt felvenni és visszakereshető formában tárolni. A kémiai folyamatok képesek a hőt is elnyelni és továbbítani.
Ugyanakkor tudjuk, hogy a kémiai elemek esetében mi az, ami a természetben lehetetlen. A számítógépeknek nincsenek gondolataik, nem tudnak gondolkodni, még akkor sem, ha léteznek arcfelismerő programok vagy úgynevezett „mesterséges intelligencia”, és a számítógép képes reagálni. A „reagálás” nem jelenti azt, hogy „gondolkodás”.
Egy kémiai elemekből álló anyag, vagy tárgy
- nem érez semmit (a mobiltelefon semmit sem érez),
- nem tud választani, azaz nem tud döntéseket hozni,
- nem képes irányítani, vagy elpusztítani önmagát,
- nem lehet tudata (mennyi tudata van egy táblagépnek?),
- nem képes önvizsgálatot tartani,
- nem rendelkezik erkölcsi érzékkel.
A kémiai elemekből álló anyag tehát biztosan nem lehet a gondolatok forrása. De honnan származnak a gondolatok? Miért képes az ember gondolkodni? Ha az agy kizárólag kémiai anyagokból áll, akkor természetesen lehetetlen, hogy önállóan gondolkodjon.
Az emberek képesek érezni és gondolkodni. A kémiai elemek azonban érzéketlenek. A sérült ujjban lévő ideg impulzusokat továbbít az agyba. Csak ezután keletkezik az érzés a fejben. Ki érzi a fájdalmat? Hol van az érzések székhelye? Az érzések létezése önmagában is jó bizonyíték arra, hogy az ember nem csak kémiából állhat.
Továbbá az ember képes elpusztítani önmagát, ellentétben a természetben található élettelen elemekkel. A természet törvényei nem irányítják az anyag önmegsemmisítését. Az emberek azonban képesek a halálba ugrani egy 11. emeleti ablakból olyan információra reagálva, amely nem felel meg az elvárásaiknak. Ezt tette az egyik páciensem barátja. Amikor a nő telefonon szakított vele, a férfi a hívás közben a halálba ugrott.
Egy kémiai anyagokból álló tárgy, pl. egy táblagép, nem képes a saját pusztulását előidézni. De azt megfigyelték már, hogy az állatok is képesek az önmegsemmisítésére. Például, amikor a szeretett gazdi meghal, a macskák vagy kutyák gyakran súlyosan megbetegszenek és elpusztulnak. Egyes állatok megtagadják a táplálkozást addig, amíg elpusztulnak. Miért viselkednek így?
Tehát kell lennie valaminek az emberekben és az állatokban is, ami miatt először megszületik az önpusztítás gondolata, mielőtt ilyen döntést hoznának.
Az emberek kognitív képességekkel rendelkeznek; tudnak örülni vagy dühösek lenni más emberekre. Ez azt jelenti, hogy képesek tudatosan érzékelni az információkat és felismerhető módon reagálni rájuk. Az emberek döntéseket is képesek hozni. Megválasztják az élettársukat, a szakmájukat vagy akár egy autót is. Az anyag minderre nem képes.
Honnan szerzik az emberek ezeket a képességeket? Honnan ered ez? Az agyban van? A természet törvénye kizárja annak lehetőségét, hogy a kémia önmagában vagy egy kizárólag kémiából álló szerv gondolkodni tudjon. Azt kell még tisztázni, hogy mi az, ami az emberben képes gondolkodni? Csak ezután tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy honnan származnak a gondolatok.